Tudsz-e egy életen át motivált lenni? Mi motivál? Mitől vagy elégedett? És mitől vagy elégedetlen? Ha elégedett vagy, boldog is vagy? Ha elégedetlen vagy, lehetsz boldog? Mi a különbség a boldogság és az öröm között? És vajon ki irányítja azt a hullámvasutat, amin Te utazol?

Novák Csaba és Almási Gábor előadása során ezeket a kérdéseket is feszegettük 2021. február 25-én, a Karrier Iroda által szervezett online eseményen. Az előadópáros hosszú évek óra visszatérő vendég nálunk, és abban mindig biztosak vagyunk, hogy olyan gondolatokat ajándékoznak Nekünk, amiket bármikor elővéve gazdagodik a lelkünk. De kezdjük az elején.

A kiinduló tézis rögtön az előadás nyílt titka: Nem lehet egy életen át folyamatosan motiváltnak lenni. Köszi, mondhatnád, erre már mindannyian rájöttünk. De hogy lesz az átlagosan 900 hónapos földi létünk mégis olyan, amiről majd azt mondod: Megérte! A tanulástól és az ebből következő fejlődéstől. Magadról, másokról és a világról való állandó tanulástól.

És a tanulás nem más, mint fejlődés. A motivációhiány és elégedetlenség folyamata leírható 4 állomással a saját fenntartású hullámvasútadon, 4 szobával, amik felismerésével a figyelmedet a magaddal való jobb kommunikációra tudod fordítani:

1. szoba: az ELÉGEDETTSÉG szobája

Aki elégedett az boldog is? Mikor vagy elégedett? Az elégedettség természete, hogy nem fenntartható. Gyorsan változó és rengeteg információval és ingerrel teli világunkban mindig viszonyítunk valamihez, valami jobbhoz, nagyobbhoz, szebbhez, többhöz, gyorsabbhoz, drágábbhoz, újabbhoz. És bumm, már útjára is indulnak a gondolataid, amik a következő állomásra vezetnek.

2. szoba: az ELÉGEDETLENSÉG szobája

A hely, ahol a gondolatvilágod mások felé mutat. A külső körülmények okolása, a magyarázkodás és a vádaskodás jellemez első sorban, és az itt keletkező problémáid egyre csak erősödnek. A fókuszod átvált a „minden rossz” -ra. És mi is itt a gond? A GONDolat, amit nem érdekel, hogy milyen módon kap megerősítést, de csak a saját, negatív irányú önmegerősítését tartja szem előtt. Kellő mennyiségű önmegerősítés után pedig gyorsan jön a 3. állomás.

3. szoba: a HATÁSTALANSÁG szobája

Ahol már nem tudsz mit kezdeni magaddal, a gondolataiddal és a kialakított helyzettel, ahol a tehetetlenség és a káosz az úr. Az áldozat szerepébe kerülsz, és csak a panaszkodásra és a halogatásra futja az energiádból. Ez az a hely, ahol fel kell ismerned, hogy segítségre van szükség. Ez a legnehezebb, legmélyebb szoba mind közül. Ha benned megszületik a felismerés, akkor tudsz nyitni kifelé. Ha megérted, hogy a figyelmedet ki kell mozdítanod, ha rájössz, hogy a saját határaidat kell áttörnöd ahhoz, hogy kiszállj ebből a kerékből, csak akkor tudsz lépni.  

4. szoba: a MEGÚJULÁS szobája

Ahol több irányba is mehetsz, az alkalmazott eszköztárad függvényében:

• a zavarodottság eszköztárát használva, a kiinduló állapotodnál még rosszabb helyzetbe hajtod magad, és kezdődik minden az elejéről,
• a rutin eszköztáradat használva ugyanabban a folyamatban kötsz ki, ahol voltál, és szintén kezdődik minden az elejéről, vagy
• a valós megújulást, azaz a szemléletváltást választod. A megélt helyzetből való tanulás, tapasztalás és fejlődés, ami hozzátesz ahhoz, hogy a 900 hónapod maradéka jobb legyen.

És mi adhat motivációt a valós megújuláshoz? Ha alkotsz. Ha alkotsz valami nagyot. Ha alkotsz valami újat és jót… És erről eszembe jutott József Attila verse, amit útravalóul hagyok itt Nektek:

„És szeretnék alkotni csodásat és
Ezer gyönyörűt, szépet meg nagyot
S aztán meghalni: Mert én a
Mámor vagyok.”